1 Mózes 25.21. És könyörge Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az Úr meghallgatá őt: és teherbe esék Rebeka, az ő felesége. 23. És monda az Úr őnéki: Két nemzetség van a te méhedben; és két nép válik ki a te belsődből, egyik nép a másik népnél erősebb lesz, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek. 26. Azután kijöve az ő atyjafia, kezével Ézsaú sarkába fogódzva; azért nevezék nevét Jákóbnak.
1 Mózes 26.34. És mikor Ézsaú negyven esztendős vala, feleségűl vevé Jehudithot, a Khitteus Beéri leányát, és Boszmátot a Khitteus Elon leányát. 35. És ők valának Izsáknak és Rebekának lelke keserűsége.
1 Mózes 28.1. Előhívatá azért Izsák Jákóbot, és megáldá őt, és megparancsolá néki és mondá: Ne végy feleséget a Kananeusok leányai közűl. 29.1. Jákób azután lábára kelvén, elméne a napkeletre lakók földére. 4. És monda nékik Jákób: Honnan valók vagytok atyámfiai? És mondának: Háránból valók vagyunk. 5. És monda nékik: Ismeritek-é Lábánt, a Nákhor fiát? s azok felelének: Ismerjük. 6. Azután monda nékik: Egészségben van-é? s azok mondának: Egészségben van, és az ő leánya Rákhel ímhol jő a juhokkal.
1 Mózes 29.10. S lőn, a mint meglátá Jákób Rákhelt, Lábánnak az ő anyja bátyjának leányát, és Lábánnak az ő anyja bátyjának juhait, odalépett Jákób és elgördíté a követ a kút szájáról, és megitatá Lábánnak az ő anyja bátyjának juhait. 11. És megcsókolá Jákób Rákhelt, és nagy felszóval síra. 12. S elbeszélé Jákób Rákhelnek, hogy ő az ő atyjának rokona és hogy Rebekának fia.
1 Mózes 29.14. És monda néki Lábán: Bizony én csontom és testem vagy te! És nála lakék egy hónapig, 15. És monda Lábán Jákóbnak: Avagy ingyen szolgálj-é engem azért, hogy atyámfia vagy? Mondd meg nékem, mi legyen a béred?
16. Vala pedig Lábánnak két leánya: a nagyobbiknak neve Lea, a kisebbiknek neve Rákhel. 18. Megszereti vala azért Jákób Rákhelt, és monda: Szolgállak téged hét esztendeig Rákhelért, a te kisebbik leányodért. 19. És monda Lábán: Jobb néked adnom őt, hogysem másnak adjam őt, maradj én nálam.
1 Mózes 29. 20. Szolgála tehát Jákób Rákhelért hét esztendeig, s csak néhány napnak tetszék az neki, annyira szereti vala őt. 21. És monda Jákób Lábánnak: Add meg nékem az én feleségemet: mert az én időm kitelt, hadd menjek be hozzá.
1 Mózes 29.22. És begyűjté Lábán annak a helynek minden népét, és szerze lakodalmat. 24. És Lábán az ő szolgálóját Zilpát, szolgálóul adá az ő leányának Leának. 23. Este pedig vevé az ő leányát Leát, és bevivé hozzá, a ki beméne ő hozzá. És reggelre kelve: Ímé ez Lea!
1 Mózes 29. 25. Monda azért Lábánnak: Mit cselekedtél én velem? Avagy nem Rákhelért szolgáltalak-é én tégedet? Miért csaltál meg engem? 26. Lábán pedig monda: Nem szokás nálunk, hogy a kisebbiket oda adják a nagyobbik előtt.
1 Mózes 29.27. Töltsd ki ennek hetét, azután amazt is néked adjuk a szolgálatért, melylyel majd szolgálsz nálam még más hét esztendeig. 28. Jákób tehát aképen cselekedék, kitölté azt a hetet; ez pedig néki adá Rákhelt, az ő leányát feleségűl. 29. És adá Lábán az ő leányának Rákhelnek, az ő szolgálóját Bilhát, hogy néki szolgálója legyen.
1 Mózes 29.30. És beméne Rákhelhez is, és inkább szereté Rákhelt, hogysem Leát és szolgála ő nála még más hét esztendeig. 31. És meglátá az Úr Lea megvetett voltát, és megnyitá annak méhét. Rákhel pedig magtalan vala.
1 Mózes 29.32. Fogada azért Lea az ő méhében és szűle fiat, és nevezé nevét Rúbennek, 33. Azután ismét teherbe esék és szűle fiat, és nevezé nevét Simeonnak. 34. És megint teherbe esék és szűle fiat és nevezé Lévinek. 35. És ismét teherbe esék, és fiat szűle nevezé Júdának, és megszűnék a szűléstől.
1 Mózes 30. 1. És látá Rákhel, hogy ő nem szűle Jákóbnak, irigykedni kezde Rákhel az ő nénjére, és monda Jákóbnak. 3. És monda ez: Ímhol az én szolgálóm Bilha, menj be hozzá, hogy szűljön az én térdeimen, és én is megépüljek ő általa.
1 Mózes 30.4. Adá tehát néki az ő szolgálóját Bilhát feleségűl, és beméne ahhoz Jákób. 5. És teherbe esék Bilha és szűle Jákóbnak fiat és nevezé Dánnak.
1 Mózes 30.9. Látván pedig Lea hogy ő megszűnt a szűléstől, vevé az ő szolgálóját Zilpát, és adá azt Jákóbnak feleségűl. 10. És szűle Zilpa, Lea szolgálója, fiat Jákóbnak. 11. És monda Lea: Szerencsére! és nevezé nevét Gádnak! 12. És szűle Zilpa, Lea szolgálója, más fiat is Jákóbnak. 17. És meghallgatá Isten Leát, mert fogada az ő méhében és szűle Jákóbnak ötödik fiat és nevezé Izsáknak, 21. Annakutána szűle leányt, és nevezé Dínának.
1 Mózes 30.22. Megemlékezék pedig az Isten Rákhelről; és meghallgatá őt az Isten és megnyitá az ő méhét. 23. És fogada méhében, és szűle fiat, s monda: Elvevé Isten az én gyalázatomat. 24. És nevezé nevét Józsefnek .
1 Mózes 32.24. Jákób pedig egyedűl marada és tusakodik vala ő vele egy férfiú, egész a hajnal feljöveteléig. 25. Aki mikor látá, hogy nem vehet rajta erőt, megilleté csípőjének forgócsontját, és kiméne helyéből Jákób csípőjének forgócsontja a vele való tusakodás közben. 26. És monda: Bocsáss el engem, mert feljött a hajnal. 27. És monda néki: Mi a te neved? És ő monda: Jákób. 28. Amaz pedig monda: Nem Jákóbnak mondatik ezután a te neved, hanem Izráelnek; mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél.