
Máté 4.1. Akkor Jézus viteték a Lélektől a pusztába, hogy megkisértessék az ördögtől. 2. És mikor negyven nap és negyven éjjel bőjtölt vala, végre megéhezék. 3. És hozzámenvén a kisértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak kenyerekké. 4. Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik.

Máté 4.12. Mikor pedig meghallotta Jézus, hogy János börtönbe vettetett, visszatére Galileába; 13. És odahagyva Názáretet, elméne és lakozék a tengerparti Kapernaumban, a Zebulon és Naftali határain; 23. És bejárá Jézus az egész Galileát, tanítva azok zsinagógáiban, és hirdetve az Isten országának evangyéliomát, és gyógyítva a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget. 25. És nagy sokaság követé őt Galileából és a Tízvárosból és Jeruzsálemből és Júdeából és a Jordánon túlról.

Márk 6. 14. És meghallá ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lőn az ő neve) és monda: Keresztelő János támadt fel a halálból és azért működnek benne ez erők. 15. Némelyek azt mondják vala, hogy Illés ő; mások meg azt mondják vala, hogy Próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül. 16. Heródes pedig ezeket hallván, monda: A kinek én fejét vétetém, az a János ez; ő támadt fel a halálból.

Márk 6.17. Mert maga Heródes fogatta el és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül. 18. Mert János azt mondá Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével élned.

Márk 6.19. Heródiás pedig ólálkodik vala utána, és meg akarja vala őt ölni; de nem teheté. 21. De egy alkalmatos nap jöttével, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát ad vala, 22. És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, a mit akarsz, és megadom néked.

Márk 6.24. Az pedig kimenvén, monda az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János fejét. 25. És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban.

Márk 6.26. A király pedig noha igen megszomorodék, eskűje és a vendégek miatt nem akará őt elutasítani. 27. És azonnal hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak fejét.

Márk 6.28. Ez pedig elmenvén, fejét vevé annak a börtönben, és előhozá a fejét egy tálban és adá a leánynak; a leány pedig az anyjának adá azt.

Márk 6.30. És az apostolok összegyűlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is, a miket cselekedtek, azt is, a miket tanítottak vala.34. És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani. 41. Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztá mindnyájok között. 42. Evének azért mindnyájan, és megelégedének; 44. A kik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezeren valának férfiak.

Márk 6.45. És azonnal kényszeríté tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át előre a túlsó partra Bethsaida felé, a míg ő a sokaságot elbocsátja. 47. És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon. 49. Azok pedig látván őt a tengeren járni, kisértetnek vélték, és felkiáltának; 50. Mert mindnyájan látják vala őt és megrémülének. De ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek.

Márk 7. 31. Aztán ismét kimenvén Tírus és Sídon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros határain át. 8.1. Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniök, magához szólította Jézus az ő tanítványait, és monda nékik: 2. Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök; 17. Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még sem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek?

Máté 16.18. De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat. 19. És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.

János 2 1.Harmadnap menyegzőt tartottak a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is ott volt. 2. Jézust is meghívták a menyegzőre, tanítványaival együtt. 3.Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: „Nincs több boruk.” 4.Jézus azt felelte: „Mit akarsz tőlem, asszony! Még nem jött el az én órám.”

János 2.5.Erre anyja szólt a szolgáknak: „Tegyetek meg mindent, amit csak mond!” 6.Volt ott hat kőkorsó, a zsidóknál szokásos tisztálkodás céljára, mindegyik két-három mérős. 7.Jézus szólt nekik: „Töltsétek meg a korsókat vízzel!” Meg is töltötték azokat színültig.

János 2.8. Ekkor azt mondta nekik: „Most merítsetek belőle, és vigyétek oda a násznagynak.”9.Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta honnan való – a szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták –, hívatta a násznagy a vőlegényt, 10. szemére vetette: „Először mindenki a jó bort adja, s csak amikor már megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te meg mostanáig tartogattad a jó bort.”

Márk 11.7. És oda vivék a vemhet Jézushoz, és ráveték felső ruháikat; ő pedig felüle reá. 8. Sokan pedig felső ruháikat az útra teríték, mások pedig ágakat szegdelnek vala a fákról és az útra hányják vala. 9. A kik pedig előtte menének, és a kik követék, kiáltának, mondván: Hozsánna! Áldott, a ki jő az Úrnak nevében!

Márk 11.15. És Jeruzsálembe érkezének. És Jézus bemenvén a templomba, kezdé kiűzni azokat, a kik a templomban árulnak és vásárolnak vala; a pénzváltók asztalait, és a galambárúsok székeit pedig felforgatá; 18. És meghallák az írástudók és a főpapok, és tanakodnak vala, hogy mi módon veszíthetnék el őt. Mert félnek vala tőle, mivelhogy az egész sokaság álmélkodik vala az ő tanításán. 19. És mikor beestveledék, kiméne a városból.

Márk 11. 12. És másnap, mikor Bethániából kimentek vala, megéhezék. de odaérvén ahhoz, levélnél egyebet semmit sem talála; 14. Akkor felelvén Jézus, monda a fügefának: Soha többé ne egyék rólad gyümölcsöt senki. És hallák az ő tanítványai. 20. Reggel pedig, a mikor mellette menének el, látják vala, hogy a fügefa gyökerestől kiszáradott. 21. És Péter visszaemlékezvén, monda néki: Mester nézd, a fügefa, a melyet megátkoztál, kiszáradott. 22. És Jézus felelvén, monda nékik: Legyen hitetek Istenben .

Márk 14.1. Két nap mulva pedig húsvét vala és a kovásztalan kenyerek ünnepe. És a főpapok és az írástudók tanakodnak vala, hogy csalárdsággal mimódon fogják meg és öljék meg őt. 2. Mert azt mondják vala: Ne az ünnepen, hogy a nép fel ne zendüljön.

Márk 14.10. Akkor Júdás, az Iskariotes, egy a tizenkettő közül, elméne a főpapokhoz, hogy őt azoknak elárulja. 11. Azok pedig, a mint meghallák, örvendezének, és igérék, hogy pénzt adnak néki. Ő pedig keresi vala, mimódon árulhatná el őt jó alkalommal.

Márk 14.18. És a mikor leülnek és esznek vala monda Jézus: Bizony mondom néktek, egy közületek elárul engem, a ki velem eszik. 20. Ő pedig felelvén, monda nékik: Egy a tizenkettő közül, a ki velem együtt márt a tálba. 21. Az embernek Fia jóllehet elmegy, a mint meg van írva felőle; de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb lenne annak az embernek, ha nem született volna.

Máté 16.22. És Péter előfogván őt, kezdé feddeni, mondván: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te véled. 23. Ő pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra. 25. Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.

Márk 14.22. És mikor ők evének, vévén Jézus a kenyeret, és hálákat adván, megtöré és adá nékik, mondván: Vegyétek, egyétek; ez az én testem. 23. És vévén a poharat, és hálákat adván, adá nékik; és ivának abból mindnyájan; 24. És monda nékik: Ez az én vérem, az új szövetség vére, a mely sokakért kiontatik.